Samhain – Halloween
Samhain vagy Halloween, Mindszentek napja, Halottak napja olyan ünnepek, mely egymást követik közvetlenül az Év kerekén.
A Samhain kelta ünnep és a kelta ünnepeket mindig előestétől számítjuk, ezért Samhain ünnepe október31-én este kezdődik.
Egy 19. századi néprajzkutató fejéből kipattant egyszer egy őrült ötlet, mely szerint Sam Hain valójában a holtak kelta istenének a neve. Ettől perszer a fundamentalista keresztény vallásoknak kapóra jött, hogy egyenlőségjelet tegyenek a holtak istene és a sátán között. Valójában samhain ír szó, ami azt jelenti, hogy november, amiben nincs semmi sötét. Tehát a “nyár vége”. A kelta évkezdő nap, a tél kezdete. A kelták két évszakra osztották föl az évet: a tél Samhain estéjétől Beltane (május 1.) estéjéig tartott, a nyár kezdetéig. Az ünnep más elnevezései: Halloween, Hallowmas, All Hallow’s Eve, Mindenszentek Napja, Halálünnep.
A legjelentősebb ünnep a kelták számára.
Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját
Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
A Samhain egyik legjellegzetesebb szimbóluma a töklámpa. Eredetéről vita folyik, de vagy ír, vagy skót eredetű szokás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajthozó kísértetektől, tündérektől – akik mint tudjuk, igen nagy népsűrűségben fordultak elő azokon a tájakon.
A töklámpást is az ír folklórnak köszönhetjük. Amint a mese mondja, egy Jack nevű ember (aki csaló volt és hírhedt volt iszákosságáról is) felcsalta a Sátánt egy fára, amibe aztán Jack belefaragta a kereszt jelét, így a Sátán csapdába esett: nem tudott lemászni. Megegyeztek, hogy ha Jack leengedi, soha többé nem kísérti meg. Így is lett. Miután Jack meghalt, nem engedték be a Mennybe bűnei miatt, de a Pokolba sem nyert bebocsátást imént említett tréfája miatt. Kapott viszont az ördögtől egy darab parazsat, hogy azzal világítson a sötétben. Ezt a parazsat Jack belehelyezte egy kifaragott marharépába, hogy tovább tartson.
Mikor az írek kivándoroltak Amerikába, marharépa helyett tökből kezdték kivájni lámpásaikat, azon egyszerű oknál fogva, hogy abból több volt. Bár néhány pogány csoport, kultusz és sátánista kedvenc ünnepének vallja Halloween-t, az ünnep nem ördögi praktikákon alapul.
A Samhain igazi értelme, jelentősége az eltávozottakkal való kapcsolat fölidézése, emlékük, szeretetük ápolása, majd békés elbocsátásuk, egyúttal előretekintés, az érkezők fogadása. “Engedd távozni a távozni akarót, engedd érkezni az érezni akarót” – soha ennél alkalmasabb időpontot! Lelkünkben is felidézhetjük ilyenkor az elmúlt év “eltávozottjait”, személyeket, történéseket., “vendégül látjuk” őket, megtiszteljük, majd békében elbocsátjuk, hogy aztán nyugalomra találjanak és figyelhessünk az új történésekre.
Az óesztendő végét, az új év kezdetét jelöli.
A kelták hite szerint ezen az éjszakán egészen könnyen átjárhatóvá vékonyodik a túlvilág és evilág közti határ, a külső valóságunk és belső világuk közti függöny könnyedén fellibbenthető.
A halottak szellemei eljönnek hozzánk. Ezért gondoskodnunk kell szeretteink szelleméről: megvendégeljük őket, őrájuk is gondolunk, külön terítéket szolgálunk fel számukra a vacsoránknál. Különösen azoknak, akik az elmúlt év során távoztak közülünk. Az írek régi hite szerint ilyenkor a föld alól is előbújnak mindenféle jó, vidám, de ártó, gonosz lények is. Ez utóbbiaktól megóvhatjuk magunkat, ha ijesztő képűre faragott töklámpást állítunk az ablakunkba, udvarunkba, kertünkbe, amelynek belsejébe egész éjjel égő gyertyát állítunk. Ugyanezt a célt szolgálja a maskarás fölvonulás is, ez a szokás most is él az angolszász országokban, ahol leginkább Halloween néven ünnepelnek, és gyerekek is, felnőttek is ijesztő maskarákba öltöznek, (többnyire az épp aktuális horrorfilm hősének képmását öltve), így ijesztgetve egymást és elűzve a rossz szellemeket. – Az eredeti kelta szokás szerint csak a felnőttek mulattak ily módon.
Akárcsak nálunk a regősök Karácsony-Újév környékén, az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében.
Ha megkérdeznénk egy boszorkányt, hogy melyik a kedvenc Sabbath-ja, akkor valószínűleg azt válaszolná, hogy a Samhain, már csak azért is, mert ilyenkor minden feltűnés nélkül járhatna „normális emberek” között.
Régebben, október végén a gyengébb állatokat kiválasztották a csordából és levágták őket, azért, hogy legyen mit enni télen, másrészt, hogy több takarmány maradjon a megmaradt jószágnak. Tehát emiatt kapcsolódik a vér és a halál jelentésköre ehhez az ünnephez. A vér azonban az ősökre is utal és a wiccák örömmel fogadják elhunyt őseik látogatását Samhain-kor.
A wiccák hite szerint ez is azon ünnepek egyike, amikor a a tündérnép költözködik. Sok ilyen történet középpontjában vad hajsza áll, így nevezik a tündérek vonulását az égen, kíséretükben a holtakkal, a tündérek világában rekedt emberekkel,és más kísérteties lényekkel, kik mind különböző állatok hátán lovagolnak. Sok wicca gondolja azt, hogy a tündérek a túlvilág boszorkányai. A vad hajszát általában Isten vezeti, mivel ő a holtak uralkodója, ezért ő lovagol elől.
Samhain ünnepéhez számtalan szertartás, jóslás kötődik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Ilyenkor a család körbeüli a tűzhelyet, és a tűz körül kísértethistóriákkal szórakoztatják egymást. Másutt szeánszot ülnek, tarot-kártyát vetnek, vagy rúnából jósolnak. Ezen az éjszakán különösen hatásos, ha tükör előtt elsuttogjuk a kívánságunkat. A jóslások hasonlóak a mi szilveszteri szokásainkhoz: jövendőbelinkről, házasságról, a várható éves időjárásról és egyáltalán, a jövő évben várható szerencséről tájékoztatják a kíváncsi kérdezőt.
A varázséjszaka gyümölcse az alma.
Ami, mint tudjuk, a termékenység, az élet szimbóluma, Vénusz, Aphrodité, Iduna és más anyaistennők attribútuma.
A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll: Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője
Hádész, a holtak birodalmában.
Néhány almajóslás Samhain éjjelére: aki először almába harap, az lesz az első az év során, aki házasságot köt. Ha egy szép, egészséges, hibátlan piros almát meghámozunk óvatosan úgy, hogy a héja egyetlen összefüggő csíkban maradjon, és ezt a héjat bal kezünkkel óvatosan hátrahajítjuk jobb vállunk fölött, akkor az almahéj-tekervényből kirajzolódik igaz szerelmünk neve.
Olyan is előfordul, hogy gesztenyét sütnek a tűz felett, minden gesztenyének egy lehetséges udvarló nevét adják és figyelik, hogy melyik ugrik fel először a levegőbe.
Skóciában köveket tesznek a tűzbe ezen az éjszakán. Akinek a köve másnapra elhomályosodik, az meghal a következő évben. Ha a tűzhely hamujában másnap lábnyomot találunk, valaki meghal a családból a következő évben- mégpedig az, akinek a lába éppen beleillik a nyomba.
Halottak napja a magyar keresztény közösségek körében:
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak.
Halottak emlékezete egyéb keresztény felekezeteknél
Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai – amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket.
Samhain szertartások:
Samhain vénaszonyvarázslat a spirituális álmokért.
Samhain egyben a vénasszony évszaka is, az Istennő bölcs alakjáé, a bölcs bábáé, aki a világra segít minket, vagy átsegít a túlvilágra. A szent kapuk őrzője ő, aki fonja, szövi, vagy éppen elvágja életünk fonalát. Ebben a szertartásban az ő segítségét kérjük, hogy álom formájában segítsen minket Imbolc idején, megtalálni a helyes utat. Ehhez füstölőként fekete üröm, szárított és porított bodzalevél és ciprusolaj keverékét használjuk, amelyet faszén segítségével égetünk el. Az illat segít meditációnkban, képzeletbeli utazásunkban, ahol találkozunk a vénasszonnyal, aki egy utat, kaput bejáratot mutat nekünk, amelyen át kell lépnünk, mielőtt képesek leszünk a világok közt járni. Figyelni kell a szimbólumokat, jeleket, amelyek útmutatásul szolgálnak majd.
Samhain kapuvarázslat a holtakkal történő kommunikációért.
Két kék színű gyertya meggyújtásával egy szimbolikus kaput nyitunk nyugat irányába. Használjunk az évszaknak megfelelő szárított növényeket füstölőként, vagy mirhát mint a nyugaton található víz elem illatát. A Nyugat a naplementét, az év kerekének megfelelő időszakot is szimbolizálja.
Gondolatban szólítsuk először azon elhunyt ismerőseinket, akik nemrég távoztak, majd időben egyre távolabb mehetünk. Ez a szertartás, az elengedés, emlékezés, megbocsátás eszköze is, melynek jelentős karmaoldó szerepe is van.
Minden elhunyt szerettünknek az emlékére tegyünk egy kavicsot egy fehér gyertya tövébe, amit majd a szertartás végén gyújtsuk meg és hagyjuk teljesen leégni.