Litha – Szent Iván éj – Keresztelő Szent János napja

Litha

Litha, az az időszak, amikor a fényenergia, az úgynevezett Yang a tetőpontjára ér. Az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája. Szent Iván-nap, Szent Iván-éj, Keresztelő Szent János napja, ha úgy tetszik. Hívják még Alban Hefinnek (druida), Alban Heruinnak (“A Part Fénye”: a “Föld Fénye” és a “Víz Fénye” – azaz a két napforduló közti ünnep), verbéna-ünnepnek (spanyol), és Tölgyünnepnek (kelta) is.

A nyári napforduló vagy nyárközép napja (június 21.-23.) a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát, ezt követően a hanyatlás féléves periódusa kezdődik. A nyári napforduló ismerős lehet számunkra Shakespeare varázslatos Szentivánéji Álmából és a keresztény ünnepek szertartásaiból. Bár a nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta Szent Iván (János) napjának előestéjén tartják, ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen, hogy máig eleven szokásrendszere a kereszténységet messze megelőző korokból ered.

A Litha a Magyalkirály győzelmének ünnepe. A Napisten Yulekor (téli napforduló) születik, és bejárja a már említett teljes szoláris mítosz egyes állomásait, hogy aztán Yulekor meghaljon és ismét feltámadjon. Eközben a Tölgykirály Yulekor legyőzi a Magyalkirályt, aki a holtak birodalmába vonul vissza erőt gyűjteni, miközben ikertestvére, a Tölgykirály, megerősödik, Beltanekor nászt ül az Istennővel, mely során meghal és újjászületik, hogy befejezhesse feladatát. Lithakor pedig az ismét megjelenő Magyalkirály végez vele, és egy fél évre átveszi az uralmat a Földön, Samhainkor ő is nászt ül az Istennővel, hogy meghaljon, megerősödve feltámadjon, és bevégezze uralkodását, mely Yulekor jár le, amikor ismét eljön a Tölgykirály, hogy legyőzze, és elfoglalja a helyét a trónon, egy újabb fél évre.

A kelta és angolszász mitológiában a nyári napforduló napja Litha, a gabonaistennő ünnepe. Litha a bőséget, az érettséget, az elevenséget és az örömöt jelképezi, ünnepe egyben a tűz, a megtisztulás, az elevenség, a változás és a termékenység ünnepe is.

Lithához kapcsolódik az örömtűz fogalma is: fényt megtartó mágikus célú, gyógyhatású tűzé. A természettel mágikus összhangban élő ember nyárközépi tűzgyújtásával a Napot próbálta megsegíteni a sötétséggel vívott harcában. A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. A keresztények ezért Szent Iván éjszakáján Európa szerte a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat és jóslásokat gyakoroltak.

A Litha ünnepét sok közösség megünnepeli világszerte. Legtöbbjük ilyenkor szert tart. A szertartáshoz sokan használnak levendulát, kamillát, orbáncfüvet, és egyéb nyári gyógynövényeket, melyet a legcélszerűbb a júniusi teliholdkor napfelkelte előtt leszedni. Ilyenkor gondolatban átküldjük összes nyomasztó problémáinkat, gondjainkat egy gyógynövényekkel teli zacskóba, amelynek szárát vörös vagy fekete zsineggel átkötjük, majd a megfelelő időben a szertartás közben a „tisztító” tűzben jelképesen elégetjük.

A mágia az erők uralása és ez az időszak kedvez minden olyan szertartásnak, amelyben a fény és a Tűz energiáival valamit létre kívánunk hozni.

Egyéb népszokások:

  • A népi babonák szerint tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segíti elő
  • a tűzben sült alma: orvosság, gyermekőrző szer
  • a tűzbe hulló üröm és kakukkfű betegségűző mágia
  • a termőföld körül körbehordozott fáklya pedig a termés bőségét hivatott növelni
  • Érdemes a szabadtéri szertartás tüze fölött gyógynövényeket kiszárítani, a tűzugrás pedig kiválóan alkalmas az energiák megújítására

A Szent Iván napi népi szokások között vannak még:

  • Fáklyagyújtás, körülhordása a földeken: termékenységfokozó, rovarűző
  • Tüzes karikák hajigálása a magasba
  • Tűzkerék legurítása, általában lejtős folyó- vagy tópartról a vízbe. Ez jelképezte a Nap útját, ahogyan a csúcsról lefelé indul és a sötétségbe ér. Minél nagyobbak a lángok, annál jobb termés várható.
  • Tűzugrás: a vetemény nagysága, a Nap útjának jelképe, tisztító, termékenységfokozó hatás
  • Nyáj áthajtása két tűz között: termékenységfokozó
  • Tánc, mesélés, éneklés a tűz körül, egész éjszakán át tartó dobolás
  • Otthoni tűzhelyen a tűz kioltása, majd az ünnepi tűzről újragyújtása
  • Az erejüket vesztett amuletteket is ebben a tűzben égetik el
  • A hamut a földeken szórták szét, termékenységnövelő céllal
  • Források, kutak megfüstölése: kígyók, sárkányok mérgeitől megszabadítani.

Színek:

  • vörös
  • rózsaszínek (főleg a piros rózsáé)
  • élénk, harsány színek, karmazsinvörös, narancs, arany, sárga, fehér (napszínek)
  • zöld (vegetáció)
  • kék (víz)
  • cserszín

Istenek:

  • minden napisten- és istennő, várandós istennők

Növények:

  • tömjén
  • citrom
  • rózsa
  • lilaakác
  • levendula
  • zsálya
  • cédrus
  • rózsa (rózsavíz)
  • lonc

Tűzifa:

  • tölgy

Tűzrevaló:

  • kamilla
  • lóhere
  • bodzavirág
  • édeskömény
  • levendula
  • üröm
  • kakukkfű
  • vasfű

Ételek:

  • friss gyümölcsök
  • zöldségek, (Elsősorban a saját kert termett gyümölcsöket, zöldségeket illik megosztani)
  • saláták,
  • piros, narancssárga, sárga ételek
  • fűszeres, csípős ételek
  • érzéki ételek (avokádó, rózsafagylalt, sajttálak, mangó, tejszínhabos gyümölcsök, vörösbor)
  • mézes kenyér
  • zabkenyér

Italok:

  • sör (a Nap itala)
  • mézsör (kelta nászi ital)
  • vörösbor
  • friss gyümölcslék

Eszközök:

  • dobok
  • csörgők

Gyertyák:

  • zöld
  • piros
  • arany

Kövek:

  • smaragd
  • jáde
  • lapis-lazuli

Jelképek:

  • napkorong
  • napkerék
  • tűz
  • fagyöngy
  • gabona
  • fűszál
  • tündérek

Jellemzői:

  • kreativitás
  • isteni energia
  • erő
  • lelki képesség
  • szeretet
  • mágia

Díszítés:

  • szárított növények, potpourri, kagyló, nyári virágok, gyümölcs, kender, szarkaláb, erdei fenyő, rózsa, orbáncfű, lilaakác.