
Litha
Litha, az az időszak, amikor a fényenergia, az úgynevezett Yang a tetőpontjára ér. Az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája. Szent Iván-nap, Szent Iván-éj, Keresztelő Szent János napja, ha úgy tetszik. Hívják még Alban Hefinnek (druida), Alban Heruinnak (“A Part Fénye”: a “Föld Fénye” és a “Víz Fénye” – azaz a két napforduló közti ünnep), verbéna-ünnepnek (spanyol), és Tölgyünnepnek (kelta) is.
A nyári napforduló vagy nyárközép napja (június 21.-23.) a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát, ezt követően a hanyatlás féléves periódusa kezdődik. A nyári napforduló ismerős lehet számunkra Shakespeare varázslatos Szentivánéji Álmából és a keresztény ünnepek szertartásaiból. Bár a nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta Szent Iván (János) napjának előestéjén tartják, ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen, hogy máig eleven szokásrendszere a kereszténységet messze megelőző korokból ered.
A Litha a Magyalkirály győzelmének ünnepe. A Napisten Yulekor (téli napforduló) születik, és bejárja a már említett teljes szoláris mítosz egyes állomásait, hogy aztán Yulekor meghaljon és ismét feltámadjon. Eközben a Tölgykirály Yulekor legyőzi a Magyalkirályt, aki a holtak birodalmába vonul vissza erőt gyűjteni, miközben ikertestvére, a Tölgykirály, megerősödik, Beltanekor nászt ül az Istennővel, mely során meghal és újjászületik, hogy befejezhesse feladatát. Lithakor pedig az ismét megjelenő Magyalkirály végez vele, és egy fél évre átveszi az uralmat a Földön, Samhainkor ő is nászt ül az Istennővel, hogy meghaljon, megerősödve feltámadjon, és bevégezze uralkodását, mely Yulekor jár le, amikor ismét eljön a Tölgykirály, hogy legyőzze, és elfoglalja a helyét a trónon, egy újabb fél évre.
A kelta és angolszász mitológiában a nyári napforduló napja Litha, a gabonaistennő ünnepe. Litha a bőséget, az érettséget, az elevenséget és az örömöt jelképezi, ünnepe egyben a tűz, a megtisztulás, az elevenség, a változás és a termékenység ünnepe is.
Lithához kapcsolódik az örömtűz fogalma is: fényt megtartó mágikus célú, gyógyhatású tűzé. A természettel mágikus összhangban élő ember nyárközépi tűzgyújtásával a Napot próbálta megsegíteni a sötétséggel vívott harcában. A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. A keresztények ezért Szent Iván éjszakáján Európa szerte a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat és jóslásokat gyakoroltak.
A Litha ünnepét sok közösség megünnepeli világszerte. Legtöbbjük ilyenkor szert tart. A szertartáshoz sokan használnak levendulát, kamillát, orbáncfüvet, és egyéb nyári gyógynövényeket, melyet a legcélszerűbb a júniusi teliholdkor napfelkelte előtt leszedni. Ilyenkor gondolatban átküldjük összes nyomasztó problémáinkat, gondjainkat egy gyógynövényekkel teli zacskóba, amelynek szárát vörös vagy fekete zsineggel átkötjük, majd a megfelelő időben a szertartás közben a „tisztító” tűzben jelképesen elégetjük.
A mágia az erők uralása és ez az időszak kedvez minden olyan szertartásnak, amelyben a fény és a Tűz energiáival valamit létre kívánunk hozni.
Egyéb népszokások:
- A népi babonák szerint tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segíti elő
- a tűzben sült alma: orvosság, gyermekőrző szer
- a tűzbe hulló üröm és kakukkfű betegségűző mágia
- a termőföld körül körbehordozott fáklya pedig a termés bőségét hivatott növelni
- Érdemes a szabadtéri szertartás tüze fölött gyógynövényeket kiszárítani, a tűzugrás pedig kiválóan alkalmas az energiák megújítására
A Szent Iván napi népi szokások között vannak még:
- Fáklyagyújtás, körülhordása a földeken: termékenységfokozó, rovarűző
- Tüzes karikák hajigálása a magasba
- Tűzkerék legurítása, általában lejtős folyó- vagy tópartról a vízbe. Ez jelképezte a Nap útját, ahogyan a csúcsról lefelé indul és a sötétségbe ér. Minél nagyobbak a lángok, annál jobb termés várható.
- Tűzugrás: a vetemény nagysága, a Nap útjának jelképe, tisztító, termékenységfokozó hatás
- Nyáj áthajtása két tűz között: termékenységfokozó
- Tánc, mesélés, éneklés a tűz körül, egész éjszakán át tartó dobolás
- Otthoni tűzhelyen a tűz kioltása, majd az ünnepi tűzről újragyújtása
- Az erejüket vesztett amuletteket is ebben a tűzben égetik el
- A hamut a földeken szórták szét, termékenységnövelő céllal
- Források, kutak megfüstölése: kígyók, sárkányok mérgeitől megszabadítani.
Színek:
- vörös
- rózsaszínek (főleg a piros rózsáé)
- élénk, harsány színek, karmazsinvörös, narancs, arany, sárga, fehér (napszínek)
- zöld (vegetáció)
- kék (víz)
- cserszín
Istenek:
- minden napisten- és istennő, várandós istennők
Növények:
- tömjén
- citrom
- rózsa
- lilaakác
- levendula
- zsálya
- cédrus
- rózsa (rózsavíz)
- lonc
Tűzifa:
- tölgy
Tűzrevaló:
- kamilla
- lóhere
- bodzavirág
- édeskömény
- levendula
- üröm
- kakukkfű
- vasfű
Ételek:
- friss gyümölcsök
- zöldségek, (Elsősorban a saját kert termett gyümölcsöket, zöldségeket illik megosztani)
- saláták,
- piros, narancssárga, sárga ételek
- fűszeres, csípős ételek
- érzéki ételek (avokádó, rózsafagylalt, sajttálak, mangó, tejszínhabos gyümölcsök, vörösbor)
- mézes kenyér
- zabkenyér
Italok:
- sör (a Nap itala)
- mézsör (kelta nászi ital)
- vörösbor
- friss gyümölcslék
Eszközök:
- dobok
- csörgők
Gyertyák:
- zöld
- piros
- arany
Kövek:
- smaragd
- jáde
- lapis-lazuli
Jelképek:
- napkorong
- napkerék
- tűz
- fagyöngy
- gabona
- fűszál
- tündérek
Jellemzői:
- kreativitás
- isteni energia
- erő
- lelki képesség
- szeretet
- mágia
Díszítés:
- szárított növények, potpourri, kagyló, nyári virágok, gyümölcs, kender, szarkaláb, erdei fenyő, rózsa, orbáncfű, lilaakác.