Bevezető (A Wicca rövid története)
A Wicca korunk egyik legdinamikusabban fejlődő vallása. Az ősi angolszász népvallás élő emlékeiből építkezve modern formájában Gerald B. Gardner hozta be a köztudatba az 1950-es években. Gardner halála után Alex Sanders vette át szerepét és ő tájékoztatta az embereket erről az újjáéledő misztérium- és természetvallásról, melybe akkoriban még csak avatás útján lehetett bekerülni. A 60-as évekre vallásunk eljutott az Egyesült Államokba, ahol robbanásszerűen terjedni kezdett, s egyre sokszínűbbé, nyíltabbá vált, a misztériumvallás jelleg mellett egyre karakteresebbé vált a természetvallás aspektus.
A 70-es, 80-as évek a pogány vallások újjáéledését hozták, s ebben a Wiccának hatalmas szerepe volt. Gardner és a Wicca követői megmutatták, hogy vissza lehet térni vallási, természeti gyökereinkhez, s akik nem érezték ezen angolszász irányvonalat közel magukhoz, elkezdték saját spirituális örökségüket felfedezni. Ennek eredményeképp a Wicca különböző ágazatai is megjelentek – szász, kelta, kemetikus (azaz Egyiptom ősi vallását követő), sőt a rábaközi táltoshagyománnyal ötvözött magyar Wicca is létezik.
A valláskutatók és antropológusok nagy érdeklődéssel figyelik a Wiccát, mint jelenséget, mind külföldön, mind Magyarországon, mert ritka lehetőséget nyújt számukra: megfigyelhetik, hogyan születik, terjed, változik egy vallás. Egyházunk és vallásunk több vallástörténeti, antropológiai és néprajzi vonatkozású szakdolgozat és kutatás témája volt már. Természetesen továbbra is szeretettel várunk bárkit, aki vallásunkkal kapcsolatban szeretne kutatni.
A Wicca misztériumvallás. Sokunk a mai napig így gondol rá, s a beavatást, a misztérium megélését helyezi spiritualitása központjába.
A Wicca duális vallás. A Wicca vallásúakat összeköti, hogy Istenpárt tisztelnek. A tradícionálisabb irányvonalat követők egy meghatározott Istenpárt, a szabadabb elvűek kiválasztják a maguk számára legmegfelelőbb istenség-képeket, de a lényeg nem különbözik: úgy gondoljuk, hogy a teremtés folyamatához ketten kellenek. Vannak persze, akik jobban vonzódnak az Istenpár egyik, vagy másik tagjához, de mindannyian felismerjük az Isteni Mivolt két pólusát.
A Wicca politeista vallás. Elfogadunk minden istent istennek, de nem fogadjuk el egy kizárólagos isten létét.
A Wicca animista vallás. Úgy gondoljuk, mindennek lelke van, ezért vigyázunk környezetünkre, hisz minden él.
A Wicca természetvallás. Ezt legjobban ünnepeink tükrözik, melyek az évszakok váltakozását s a természet életét, halálát és újjászületését követik végig. A vallásunkban rejlő bölcsesség alapja a természet maga, jelképrendszerünk, tanaink ennek körforgására, törvényszerűségeire épülnek.
A Wicca boszorkányvallás. Ezt az azonosítást a középkorban bekövetkezett egységesített ellenségképnek köszönhetjük – akkoriban találták ki, hogy a magyar boszorkány, az angolszász witch / wicca, a spanyol bruja, a francia sorcière, az olasz strega, stb. ugyanaz, pedig ezek egymástól jól elkülöníthető irányzatok, tradíciók. A boszorkány nemzetközi archetípusa épp ezért azonban máig fenn maradt, s a Wicca követői közül sokan azonosulnak ezen univerzális képpel.
A Wicca nemzeti vallás. Ahogy az ősi vallások legtöbbje, a Wicca is tiszteli az őseit, s a helyet, ahol született. Sokak éreznek azonban kapcsolatot más népek kultúrájával, ősvallásával is, s inkább ezeket fedezik fel.
(Forrás: http://www.wicca.hu/)
A Wicca, mint vallás
Gerald Brousseau Gardner (1884-1964)
A wicca egy újpogány vallás, mely a világ számos országában megtalálható. Elsőként a brit Gerald Gardner kezdte népszerűsíteni 1954-ben. A wicca nem intézményes vallás, és az egyes hívek és csoportok hite és szertartásai nagyban eltérhetnek, de legtöbbjükre jellemző a hit két istenségben, az Úrnőben és az Úrban, valamint a Wicca Intelem („Ha nem ártasz vele, azt tégy, amit akarsz”) betartása és a „Háromszoros visszatérés törvényében” való hit, valamint a mágikus szertartások végrehajtása.
A szó „Wica”-ként fordul elő Gerald Gardner írásaiban (Witchcraft Today – „Boszorkányság ma” –, 1954, és The Meaning of ‘Witchcraft – „A boszorkányság jelentése” –, 1959). Ő nem magára a vallásra, hanem követői csoportjára használta; magát a vallást mindig witchcraft(boszorkányság) néven említette. A szó valószínűleg az óangol wicca szóból ered, ami boszorkánymestert vagy varázslót jelentett (ebből származik a modern angol witch, azaz boszorkány szó is). Gardner elmondása szerint először 1939-ben hallotta a szót a csoporttól, mely beavatta a vallás tanaiba. A vallásra hivatkozva a szót manapság általában nagy betűvel írjuk: “Wicca“.