TÉVHITEK

Valójában a boszorkányok rítusaikhoz használták a seprűt, lábuk közé vették és így kántáltak, énekeltek , ugráltak magasra abban a hitben, hogy a termés nagyobbra nőjön. (Mivel a seprű egy erősen fallikus szimbólum, a termékenységet szimbolizálták vele.)  Tudatosan eljátszották a természet folyamatát. Ilyenkor áldoztak Isteneiknek és Istennőjüknek a szebb és gazdagabb termés reményében, de ezek az áldozatok nem állatok voltak!

A seprű rituális eszköz a mai napig is, mely segít a negatív rezgések kiűzésére is például …

Feltűnően nagy, görbe, bibircsókos orr, görbe hát – szintén ráragadtak a közhitre, s az ábrázolásukra.

A boszorkányokhoz mindig valami szokatlan, különleges vagy a normálistól eltérő adottságokat tulajdonítottak. Ezek voltak az érdekes anyajegyek, melyek furcsa helyen nőttek, balkezesség, rendellenes testi adottságok … (A boszorkányüldözés során éppen ezért kerültek ártatlanok is hamis vádak alá.)

Összességében bárkire ráragaszthatták régebben a félelmetes boszorkány címszót, ha eltért az átlagtól, hiába nem volt köze semmiféle mágiához. Egyébként sem ártottak ők senkinek .

 Lehetne akár bármi más állat is, mivel a boszik vonzzák magukhoz egyes állatfajokat. Valaki a madarak egyes fajtájával ápol szorosabb kapcsolatot, valaki macskákkal, kutyákkal, kígyókkal stb. A felsorolás elég hosszú lenne. Ezeket nevezik „totem” állatoknak a mágiában jártas varázslók és boszorkák.

Ördögimádás, sátánizmus, fekete mágia fűződik – tévesen – a boszorkányság fogalmához. A legtöbb kutató szerint ma a népi vallásossággal függ össze, melyeknek alapja a babona, a népi hagyományok, a herbalizmus és a jövendőmondás. Mindez kapcsolódik a kereszténység előtti vallásos hiedelmek világával, pl. a kelták és a druidák hitvilágával. A boszorkányság összefüggésben van a természetkultusszal és a termékenységrítusokkal (melyet fekete mágiának, ördöginek, sátáninak vélt a keresztény egyház). Wicca: fehér boszorkány és boszorkányság, többistenhitű, de nem hisz ördögben és pokolban, tartózkodik a rossz cselekedetektől (gardreniánus, alexandriánus, angol hagyományos, kelta, dianikus, tündér-wicca, teuton, családi).

Végzetes és sajnos gyakori tévedés a pentagrammát sátánista jelképnek vélni. A wiccának semmi köze a sátánizmushoz, ez már csak azért is agyrém, mert a sátán a kereszténység fogalomkörébe tartozik, a wicca tanai pedig ennél jóval õsibbek. A csúcsával felfelé fordított pentagramma az individuációt jelképezi. Ennek lefelé fordított változatát használják jelképül a sátánisták. A csúcs olyankor lefelé mutat, a sötét erõk felé – ez további magyarázatot nem igényel.