Benandanti – ennek az olasz kifejezésnek a szó szerinti, “durva” fordítása: jól járók”. A Benandantik Észak-Olaszországban éltek, és egy ősi természetkultuszt követtek, mely a 16. század végén felkeltette az inkvizítorok figyelmét is, mivel a kultusz “boszorkányai és boszorkánymesterei éjszakai csatákat vívtak egymással a gabonaföldek termékenységéért.”
A kultuszban szláv, német és olasz elemek keveredtek egymással. A tagok azt tartották magukról, hogy burokban születtek, misztikus gyógyító képességekkel rendelkeznek és képesek látni a boszorkányokat. A magzatburkot gyakran meg is őrizték, és a nyakukban hordták amulettként.
Gazarii – Savoy-ban gazarii-nak nevezték a boszorkányokat. A tizenötödik század derekán egy névtelen szerző tollából egy értekezés született, mely a Gazarii-król szólt. A szerző valószínűleg egy inkvizítor volt. Incantatrix – a női varázstudókra használt kifejezés.
Lamia – Habár a lamia szót általánosságban véve inkább a démonokra alkalmazták, különösen a succubusokra és Lilith démonaira, szinonim fogalomként néha boszorkányokra is használták. A Lamia boszorkány úgy nézett ki, mint egy nő, de lópatája volt.
Maga – általánosan elterjedt kifejezés volt azokra a boszorkányokra, akik saját kedvtelésből űzték a boszorkányságot.
Malefica – Olyan boszorkány, akit démon tanított. Cselekedeteinek egyedüli célja az, hogy ártson másoknak.
Saga – jövendőmondó boszorkány.
Sortilega – Úgyszintén jövendőmondó boszorkány.
Striga – Más néven stria vagy strix. A striga a klasszikus antik vérszívó éjszakai szellem, amely azután a népi hiedelmekben változott boszorkánnyá. A strigákat szörnyetek nőknek gondolták, akik iszonyú madarakká tudtak változni, mellükben mérgezett tejjel. A kuvikokkal is kapcsolatba hozták őket. A középkorban a strigákat úgy ismerték, mint a Sátán szolgáit, akik értettek a varázsláshoz és gyermekek vérét szívták.
Szemkiharapó – I. Elisabeth királynő korában (1558-1603) járványszerű kór söpört végig Írországban, mely megvakította az embereket. Automatikusan a boszorkányokat kezdték el vádolni a betegség miatt, hogy gonosz átkaikkal okozták a vakságot. Sok “szemkiharapót” letartóztattak, törvényszék elé állítottak és kivégeztek. A szemkiharapást tulajdonképp a szemmelverés egyik formájának tekintették. Tempestarii – a középkori leírások szerint olyan boszorkányok voltak, akik vihart tudtak támasztani a mítikus Magonia földjén. Mikor a felhők ellepték az eget, azokat nevezték a magóniaiak hajóinak. A Tempestarii-k segítettek a magóniaiaknak meglovagolni a szeleket, valamint tudtak villámot és mennydörgést előidézni.
Tengeri boszorkány – Boszorkány, aki a partok közelében él, és megátkozza a hajókat. Néhány tengeri boszorkányt halott boszorkányok szellemének tartottak.A legenda szerint Sir Francis Drake eladta a lelkét az Ördögnek, hogy képzett hajós és admirális váljék belőle. Az Ördög fantom tengeri boszorkányokat küldött Drake-hez, hogy segítsenek neki. A boszorkányok vihart támasztottak a tengeren, és a spanyol flotta súlyos vereséget szenvedett Drake hajói ellenében. (1588) A boszorkányok – úgy tartják – azóta is azon a környéken portyáznak, ahol a csata zajlott.
Venefica – olyan boszorkány, aki mérgeket használt.
Warlock – Boszorkánymester, gonosz varázsló. A 14. századtól kezdve nevezték így őket.